5.Fejezet SOS Dilis barátnők 2
-Végre írhatom a Naplómat!-Ez hangos volt?
-Csak egy kicsit.
Ha abrátnőid dilisek lesznek akkor vége a világnak
Kedves Naplóm!
Tegnap ott hagytam abba, hogy az öltözőbe vártuk a szakkört.
Sokat hülyéskedtünk talán túl sokat is, de nem baj. Addig vol jó amíg a barátnőim be nem golyóztak.
Éresztek körülöttük a gonosz aurát , hogy valamire biztos készülnek a gonosz tekintet.
-Jól vagytok?-Kérdeztem.
-Igen. Miért?-Kérdezte Réka.
-Semmi csak olyan gonoszan néztek rám?
-Hát...
-Mit tettem?
-Semmit. Hihi
-Na bökjétek ki mit terveztek?
-Semmit.
-Túl jól ismerlek titeket tudom , hogy valamiben mesterkedtek.
Csörrr csörgött réka mobilja.
-Bocsi ezt fel kell vennem.
-Ki az?-Kérdeztem.
-Őőő Anyukám.-Mondta zavartan Réka.
-Oké.
Pár percel késöbb visszajött.
-Lina valamit meg kell beszélnünk négy szem közt.
-Mit?-Kérdezte.
-Tudod azt.
-Milyen azt?
-A tudod.
-Ja azt.
Nem nagyon fogtam fel, hogy mit mondanak de tudtam , hogy valamiben mesterkednek így hát mikor kimentek az öltözöbőll követtem öket a WC-be és halgatóztam.Rékát megint felhívta valaki.:
-Na készen vagytok?-Kérdezte az ismeretlen.
-Igen.-Mondta Réka.-És ti?
-Naná készenálunk.
-Jólvan.
-Akkor hozzátok.
-Kell valmijen indok.
-Legyen az, hogy.....
Többet sajna nem hallottam mert Lina közeledet az ajtózoh én meg sprinteltem vissza.Hu szerencsére sikerült elötte visszaérni az öltözőbe.
-Mit beszéltetek a WC-ben?-Kérdeztem mintha nem tudnék semmit.
-Semmit.-Mondta Lina de tudtam, hogy valamiben rosszalkodnak.
-Arnold kérlek ha már az öltözőbe mész kihozod a tornazsákomat?Kérlek.-Mondta Réka kintről.
-Hali!-Köszöntem.
-Szia!-Mondta Arnold.
-Mindjárt jövök.-Mondta Lina és kiment az öltözőből.
Aztán egy nagy kuncogás és ránkzárták az ajtót. Megölöm még ezért őket nem elég, hogy rámzárják még le is lakatolták.
-Hi vices szitu mi?- Mondtam.
-Aha.
Aztán egy csomót nevettünk és jól mulattunk az öltözőben tulságosan és akkor jött a vég amibe most jobban belegondolok nagyon cuksi volt, de miket mondok Én.
Lehetséges, hogy beleszeretem?
Nem lehet nem nem nem nem és nem ááá!!
De térjünk vissza a sztorihoz. Az történt, hogy megfogta a kezem mikor már a lányok kiengettek és én mentem volna ki és azt mondta.:
-Várj adok neked valamit.
-Tényleg mit?
-Há ezt.-Közelhajólt és megcsókólt.
Azt hiszem beleszeredtem. *.*